Alexandriai Héron szélkereke a szélmalom egyik első ismert leírása. Az első, gyakorlatban is megvalósított szélmalom Perzsiában, az afgán határ közelében volt, Estakhri perzsa geográfus feljegyzése szerint, aki a 9. században élt. A görög Küklád szigeteken széles körben használtak helyhez kötött vízszintes tengelyű szélmalmokat, melyeket az uralkodó széljárás irányába tájolva építették. Északnyugat-Európában a vízszintes tengelyű vagy függőleges (szélkerék síkja) szélmalmok a 12. század második felétől kimutathatók az Észak-Franciaország, Kelet-Anglia és Flandria háromszögben. Első szélmalmok bakos-malmok (erős faoszlopot vertek a talajba, oldalról ferdén faoszlopok támogatták a szerkezetet, erre ültették a forgatható felépítményt) voltak, a 13. század végétől megjelentek a torony-malmok (hengeres vagy kúp alakú, kő vagy tégla torony, forgatható sapka, segéd-vitorlával "farokkal") és a köpeny-malmok (fa torony, hatszög vagy nyolcszög alaprajzú).
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |
Felirat hozzáadása |